A fűnyírás gyakorisága meghatározza a gyomnövények elterjedtségét, a vízháztartást és tápanyag ellátottságot. Mivel a fűfajok nyírásának gyakorisága befolyásolja a növények virágzását és a mag érlelését, ezért fontos ennek megelőzése. A magérlelés minden növény, úgy a fűféléknek is jelentős energiáját emészti fel, ezáltal, a növény a vegetatív részek (sarjak, levelek) növelésére kisebb energiát fordít. A gyepünket igyekezzünk minél gyakrabban nyírni, hogy az szép sűrű legyen.
Fűnyírás nélkül gyakorlatilag lehetetlen életerősen és egészségesen tartani pázsitunkat. Egy fűnyírás során a levelek hosszának legfeljebb egyharmadát szabad csak levágni (ezt a fűnyíró pengéjének megfelelő magasságba való állításával szabályozhatjuk). Minél gyakrabban nyírjuk a füvet, a pázsitunk annál nagyobb egészségnek és életerőnek fog örvendeni. A rendszeres fűnyírás rengeteg féle gyomnövény kiirtására illetve megelőzésére is alkalmas.
A fűfelületünket tavasszal és ősszel, amikor a nap még alacsonyabban halad át az égen, akkor vághatjuk alacsonyabb tarlómagasságúra.
Nagyon forró napokon valamint szeles időjárásban, amikor a növényeknek a nyírás után nagyobb vízutánpótlásra van szükségük, lehetőleg kerüljük, vagy késő délutáni időszakra, toljuk el a fűnyírást. A gyepünket mindig a nyírás előtti magasság felére szabad maximum visszavágni. Magas 15-20 cm feletti fűnek a töve fényhiány miatt besárgul, ami nagyon könnyen hirtelen napfény hatására kiég, ezáltal, a legyengült fű csak nagyon nehezen jön helyre.